HOSSZÚMEZŐ

Hosszúmezői Általános Iskola

Mára­ma­rosszi­get talán a leg­fi­a­ta­labb tele­pü­lés az öt mára­ma­rosi koro­na­vá­ros közül. A XIV-ik szá­zad ele­jén ala­pí­tot­ták őse­ink, ott ahol a Tisza leg­fon­to­sabb bal­parti folyó­já­nak, az Izá­nak a vizét veszi fel. Az itt meg­lévő több kilo­mé­ter szé­les sík­ság meg­fe­lelő körül­mé­nye­ket biz­to­sí­tott a lete­le­pe­désre az ide érkező kirá­lyi ven­dé­gek­nek. A város hatá­rá­ban szá­mos tiszai szi­ge­tet talá­lunk, mint a Vár­szeg, más néven Kama­ra­szi­get nevű tiszai szi­get. A sóbá­nyák közel­sége, a keres­ke­delmi utak, a meg­fe­lelő kör­nye­zeti fel­té­te­lek és egyéb ked­vező körül­mé­nyek sok tele­pest csá­bí­tot­tak ide. A tele­pü­lés leg­első biz­tos emlí­tése egy 1326-os okle­vél­ben tör­té­nik. Egy későbbi (1334.) okle­vél sze­rint a tele­pü­lés­nek egy Bene­dek nevű papja volt. Az okle­vél alap­ján továbbá meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a későbbi koro­na­vá­ros ugyan­olyan nagy­ságú tize­det fize­tett mint Huszt és két­szer töb­bet Hosszú­mező­nél. Az okle­vél ere­de­ti­sé­gét néhá­nyan meg­kérdő­je­le­zik azt állítva, hogy későbbi kor­szak­ból szár­mazó hami­sí­tás­ról van szó. 1346-ban aztán, a már ismert Bene­dek nevű plé­bá­nos sze­re­pel az okle­ve­lek­ben mint „rec­tor ecc­le­siae Zygeth”. Gyors fejlő­dé­sét jelzi az a tény is, hogy 1349-ben János vajda Szi­getről küld egy beszá­mo­lót a király­nak. Ekkor már Mára­ma­rosszi­get volt a megyé­nek leg­fon­to­sabb tele­pü­lése. Ma is rendkívül jelentős, különösen a szórványmagyarság hagyományőrzése és identitástudata miatt.

A Hosszúmezői Általános Iskolában 90 diák tanul, akik jeleskednek az anyanyelvápoló és a különböző tanulmányi versenyeken. A gyerekek közül szép számban tanulnak tovább később egyetemeken, főiskolákon.

http://scgimnazialacampulunglatisa.xhost.ro/